Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Hazánk jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyel szerepel a ramsari listán

Balaton
Baradla barlangrendszer
Béda-Karapancsa
Biharugra
Bodrogzug
Csongrád-bokrosi Sós-tó
Felső-Tisza
Fertő-tó
Gemenc
Hortobágy
Ipoly-völgy
Kardoskút
Kis-Balaton
Kiskunság
Kolon-tó Izsáknál
Mártély
Ócsa
Pacsmag
Pusztaszer
Rétszilas
Szaporca tó
Tata Öreg-tó
Velence-Dinnyés

 

Kiskunság:

A Kiskunsági vizes élőhely a területen lévő halastavakat és csatornákat fogja össze. A 3903 hektár terület 1979 óta szerepel a Nemzetközi vizes élőhelyek listáján.

   A halastavakat körülvevő szikes pusztai legelők, főként csapadékos időszakban vonzzák a madarakat, míg maga a nyílt vízfelület a körülötte lévő nádasokkal egész évben kiváló élőhely.
Növénytani ritkasága a Soó Rezső által dokumentált Aster tripolium pannonicus, amely a sziki őszirózsa hazai, bennszülött alfaja.
   A térség növényvilágára jellemzőek a halofita, azaz sótűrő fajok, mint a sziki mézpázsit (Puccinellia limosa), a csenkeszfajok (Festuca ssp.), az nürömfajok (Artemisia ssp.), a magyar sóvirág (Limonium gmelini), a pozsgás zsázsa (Lepidium crassifolium), vagy a kisfészkű aszat (Cirsium brachycephalum). Az utóbbiak egyúttal szikes pusztai bennszülött növényeink is.
   A térség jelentős fészkelő, migrációs időszakban itt telelő és pihenő madarairól is.
Vízimadaraink közül természetvédelmi értékük miatt jelentősek az alábbi fajok: nagy goda (Limosa limosa), széki lile (Charadrius alexandrinus), gulipán (Recurvirostra avosetta), székicsér (Glareola pratincola).
   Az említett fajok mellet, más, nálunk védett, vagy fokozottan védett madarak is költenek a halastavakon és a környező vizes réteken, nádasokban. A nagy kócsag (Edretta alba), a fekete gólya (Ciconia nigra), a bölömbika (Botaurus stellaris) fészkelésén kívül ragadozómadarak, mint a hamvas rétihéja (Circus pygargus), darázsölyv (Pernis aqivorus), kígyászölyv (Circaetus gallicus), kék vércse (Falco vespertinus), kerecsensólyom (Falco cherrug), réti fülesbagoly (Asio flammeus) fészkelő egyedeit is megfigyeltek a térségben.
   A főként tavaszi és őszi időszakos kiszáradás a térség problémája. A környék agrárgazdaságából létrejövő problémák, mint a vegyszerhasználat, kaszálás, emberi zavarás, mind megoldásra várnak.
Védettség: Kiskunsági Nemzeti Park része. A park egészét az UNESCO MAB területként tartja nyílván.
Az Európai Uniós támogatásból megvalósuló Phare program a mezőgazdaságért, talán enyhíti a fentegbb említett agrárproblémákat.

   
 
Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004
Főoldal Egyezmény Területek Fotók Linkek Kapcsolat Linkek Fotok Egyezmeny Fooldal Kapcsolat