Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Hazánk jelenleg 23 nemzetközi jelentőségű vizes élőhellyel szerepel a ramsari listán

Balaton
Baradla barlangrendszer
Béda-Karapancsa
Biharugra
Bodrogzug
Csongrád-bokrosi Sós-tó
Felső-Tisza
Fertő-tó
Gemenc
Hortobágy
Ipoly-völgy
Kardoskút
Kis-Balaton
Kiskunság
Kolon-tó Izsáknál
Mártély
Ócsa
Pacsmag
Pusztaszer
Rétszilas
Szaporca tó
Tata Öreg-tó
Velence-Dinnyés

 

Kardoskút:

A kardoskúti Fehér - tó és a környező növényvilága 1979 óta szerepel a Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek listáján területe 492 hektár.

  A területen, a nádassal borított szikes tó, a körülötte lévő szikes legelők és az ide érkező, valamint itt élő állatvilág képvisel kiemelkedő természeti értéket.
  Növényvilágát tekintve természetvédelmi szempontból jelentős az itt előforduló, endemikus fajokból, pozsgás zsázsából (Lepidium crassifolium) és sziki őszirózsából (Aster tripolium pannonicus) álló növénytársulás.
  A terület élőhelyet nyújt az átvonuló, fokozottan védett vékonycsőrű pólingnak (Numenius tenuirostris), melynek természetvédelmi értéke hazánkban 1 000 000 forint. Szintén néhány egyed fordult elő ezen a területen a fokozottan védett fekete sasból (Aquila clanga), parlagi sasból (Aquila heliaca). Vonuláskor, a már említett fajokon kívül a ki lilik (Anser erythropus), a vörösnyakú lúd (Branta ruficollis), a daru (Grus grus) és a nagy póling (Numenius arquata) jelent kiemelkedő természetvédelmi értéket. Érdekesség, hogy a daru (Grus grus) Közép - Európai állományának 1 % - a gyűlik itt össze, vonuláskor. A túzok (Otis tarda) hazai állományának egy része is élőhelyre talált Kardoskúton. A madarászok fakó rétihéja (Circus macrourus) előfordulásáról is beszámoltak.
   Nemzetközi szempontból is jelentős értéket képvisel az itt fészkelő gulipán (Recurvirostra avosetta), piroslábú cankó (Tringa totanus), nagygoda (Limosa limosa), széki lile (Charadrius alexandrinus), nyári lúd (Anser anser) és a bölömbika (Botaurus stellaris).
   Mivel a terület mindössze 492 hektár, ezért a legnagyobb veszélyforrás a terület nagyságából adódó emberi zavarás. Az elmúlt évek aszályai sem kímélték a terület ökoszisztémáját, a nagyfokú vízhiány negatívan befolyásolta a terület élővilágát.
Védettség: 1965 óta természetvédelmi terület, 1997 óta a Körös - Maros Nemzeti Park magterülete.

   
 
Nimfea Természetvédelmi Egyesület 2004
Főoldal Egyezmény Területek Fotók Linkek Kapcsolat Linkek Fotok Egyezmeny Fooldal Kapcsolat